Második fordulóban tárgyalták a képviselők az előterjesztést. Az első verziót követően munkaértekezleten vitatták meg annak lehetőségét, hogyan lehetne a tavalyról áthozott 318 millió forint működési hitelt megszüntetni. Erre megoldásul végül részvényeinek értékesítését vette tervbe az önkormányzat, mely a hitellel közel azonos összegű bevétel-növekedést jelenthet.

Az önkormányzat működési bevételei már a költségvetési rendelet első változatában is fedezték a működési kiadásokat, az egyensúly érdekében azonban komoly takarékossági intézkedések bevezetésére kényszerült az önkormányzat. Ez elsősorban az úgynevezett önként vállalt feladatok, például a civil szervezetek és a sportélet támogatásának csökkentésében, a pályázati önrészekre szánt keret szűkítésében, illetve a kulturális rendezvényekre fordítható alacsonyabb összegben mutatkozik meg. A tavalyi 1,7 milliárdos összeggel szemben idén 600 millió forinttal kevesebbet, 1,1 milliárd forintot tudott elkülöníteni a város ilyen önként vállalt célokra.

Emellett a város intézményeit az eddiginél is szigorúbb takarékosságra inti a büdzsé. Az önkormányzati költségvetési szerveknél 171 millió forinttal csökkentette a testület a kiadásokat a tavalyi évhez képest. Elmondható azonban, hogy nincs ellátatlan feladat, és egyetlen intézmény bezárására sem kényszerül az önkormányzat.

Mivel a beépített általános és céltartalékok viszonylag kevés mozgásteret engedélyeznek, és a szorosra tervezett intézményi költségvetések is hordozhatnak veszélyt magukban, ezért év közben is folyamatos odafigyelést, megfontolt gazdálkodást igényel majd az előirányzatok pontos betartása.

A napirend tárgyalásánál szó esett a közigazgatás átalakításról, az eddig önkormányzati fenntartású intézmények központi irányítás alá kerüléséről, és a járási rendszer tervezett bevezetéséről – ezek, valamint az ezzel járó adóelvonások mindenképpen új helyzetet teremtenek a helyhatóságok működésében és gazdálkodásában a későbbiekben.