(fotó: Magyar Hajnalka, Zalai Hírlap)

A Szlovén-magyar gasztronómiai kalauzt és A kódisállástól a kockaházig és tovább... című köteteket kedden sajtótájékoztató keretében mutatták be Zalaegerszegen. A szakemberek a Muravidék, Zala és Vas megye művészeti, népzenei, néprajzi, helytörténeti és gasztronómiai értékeit kutatták fel azzal a céllal, hogy megőrizzék és átmentsék a kulturális értékeket és fenntartható turisztikai termékeket hozzanak létre - emelte ki Rigó Csaba kormánybiztos, aki reményét fejezte ki, hogy a térségek közötti együttműködés a pályázat lezárta után is fennmarad.

Halász Gabriella, a Zala Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője a régiók közötti 20 éves, szoros együttműködés egyik epizódjának nevezte az európai uniós projekt megvalósítását.
A múlt értékeit csak úgy tudjuk átörökíteni, ha az elért eredményeket minél szélesebb körben, modern technikákkal is megismertetjük a fiatalokkal. Ennek egyik eszköze, hogy az információk elérhetők az interneten. Így válik élővé az érték, amit az együttműködő partnerek, a közös történelem és a közös hagyományok területén összegyűjtöttek - hangsúlyozta Halász Gabriella.
A térség gasztronómiai kínálatát tartalmazó kötetről és a honlapról (www.gasztrokalauz.zala.hu) szólva megjegyezte, hogy a háziasszonyok nagy része ma már okostelefon vagy internet segítségével főz, ezért is fontos, hogy a kiadványok modern eszközökkel is elérhetők legyenek.

Osvald Bálint, a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgató-helyettese kiemelte: az ételreceptek kiválasztása több hónapos kutatómunka eredménye, amelyhez szlovén és magyar éttermek, szakácsok, gasztronómiai szakemberek, borászok nyújtottak segítséget. A kínálatból azokat a recepteket választották ki, amelyek napjaink ízlésvilágának is megfelelnek és a hozzávaló alapanyagok is könnyen beszerezhetők. A gasztronómiai régióban szinte észrevétlenül keverednek a magyar, szlovén - helyenként az osztrák és a horvát - konyha jellegzetes ízei és főzési szokásai.

Marx Mária, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága néprajzos muzeológusa arról beszélt, hogy A kódisállástól a kockaházig és tovább… című kiadvány egy rendkívül érdekes korszak (az 1920-as évektől a hetvenes évek végéig terjedő időszak) építészeti örökségének kutatása alapján jelent meg. Csaknem félszáz néprajzos és építészhallgató kutatta 2010 őszén a térség népi építészetét. A kötetet a kutatótáborban gyűjtött anyagok, építészeti felmérések, interjúk, fotók múzeumi feldolgozása alapján állították össze.
A kiadvány olyan korszakot mutat be, ahol a fejlődés a határok változása miatt megtört. A kódisállások még hasonlóak voltak Zalában és a Muravidéken, de az 1950-es évek után az építészet mindkét térségben más-más irányt vett.

Csengei Ágota, a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója arról számolt be, hogy az együttműködés, a közös kulturális programok cseréje a jövőben még szélesebb körű lesz. Az erről szóló megállapodást már alá is írták Lendván a Bánffy kulturális központtal.

A Múltunk közös értékei, élő örökségünk című projekt összköltsége 386 ezer euró volt, melyhez az Európai Unió 85 százalékos, a magyar állam 10 százalékos támogatást adott, 5 százalékot pedig az együttműködő partnerek - a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a Vas Megyei Önkormányzat és a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága - önerőből biztosítottak.