Az esemény gerincét a balatoni gyógyturizmus fő ütőerének számító Sármellék-Frankfurt járat adta, bizonyítva mennyire gyors, kényelmes, kézenfekvő módja ez a külföldről érkező látogatók be- illetve kiutaztatására. A repülőtér helyzete azonban korántsem tökéletesen rendezett, a gazdasági válság következtében jelentősen visszaesett külföldre irányuló német turizmus eleve rossz körülményeket teremtett, ám a kései nyitás, illetve az azt megelőző bizonytalanság miatt is számos vendégtől esett el a térség. A lemondott foglalások, az elmaradt turisták a járatok kihasználtságában is megmutatkozik, ez csaknem harminc százalékkal esett vissza a korábbi időszakokhoz képest, vagyis félő, hogy a légitársaságok idővel megszüntetik a veszteségesnek bizonyuló járatokat.


Az eleve nehéz helyzetet még súlyosabbá tévő problémákat, vagyis a reptér körüli bizonytalanságot illetve bizalmatlanságot viszonylag könnyedén orvosolná, ha az állam valóban stratégiai ágazatként tekintene a légi beutaztatást, és a jelenleginél átgondoltabb, jelentősebb szerepvállalással járulna hozzá a reptér, és az általa kiszolgált régió stabilizálódásához.