Fotó: ZámbóLajos

A találkozó témája az életminősége volt. A téma sokoldalúsága okán a rendezvény szép számú érdeklődőt vonzott. A rendezvényt egyébként Szijártó István, a Balaton Akadémia elnöke szervezte meg, fővédnöke Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, Balog Zoltán és Fazekas Sándor miniszterek voltak.

Az első napon a vidék helyzetét kezdték elemezni a megjelentek. Ennek keretében tartott előadást Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, amelynek témája a magyar vidék lakosságának helyzete volt. A fő problémának az előadó azt tartotta, hogy a vidék nem a földdel foglalkozik. Az egészségügy helyzetének javítására azt a megoldást tartotta elképzelhetőnek, hogy az ember és ember közti kapcsolatot javítja a közösség. A szellemi honvédelem fontosságát hangoztatta, az iskolarendszer újjáépítését pedig döntő jelentőségűnek tartotta.

Bardócz Zsuzsa egyetemi tanár az ország természeti-egészségi károsodásáról beszélt. A levegő szennyeződését emelte ki, valamint azt, hogy a víz szennyezése, az atomerő, és a vegyszerhasználat okoz kárt a magyar társadalomnak. Ugyancsak károsnak tartja a mezőgazdaság strukturális átalakítását, egyetértve az előtte szólóval abban a tekintetben, hogy a Magyarországon tapasztalható nagyüzemi termelési forma ellehetetlenítette a mezőgazdaságból élő néprétegek újratermelődését. Az agráriumot elemző további meghívott előadók az agrárképzés fontosságát is hangoztatták.

A központi államigazgatást képviselte a rendezvényen Kiss Zoltán államtitkár is, aki a minisztérium távlati terveibe a nemzeti vidékfejlesztési stratégiába avatta be az érdeklődő közönséget. Az állam azt tervezi, hogy uniós támogatás mellett újjáéleszti a magyar mezőgazdasági termelést, jelentősen növeli annak lehetőségeit, hogy felvegye a harcot a szegénység, és az annak nyomán kialakuló bűnözés ellen.

A vidék helyzetének értékelése után az egészségügy helyzetéről hallhattak a megjelentek. A téma közgazdasági hátterét Hornyák László közgazdász vázolta, aki szerint Magyarország nagyon keveset költ egészségügyre az európai mezőnyhöz képest. A konkrét számadatot 1600 dollárban jelölte meg, míg ez mondjuk Németországban 4600 dollár. Egyértelműen pénzügyi okokra mutatott rá a magyar egészségügy rossz helyzete kapcsán, megemlítve azt is, hogy halálozási adataink lényegesen rosszabbak mint nyugaton, a különbség kiküszöbölhető volna. Az elmaradott állapot kezelése kapcsán más előadókkal együtt hangsúlyozta, hogy a megelőzés, illetve a gyermekkortól tartó egészségfejlesztés sokkal olcsóbb volna, mint a kezelések költségét fizetni. Az egészségügyi forráskivonásokkal kapcsolatban bizonyította, hogy az GDP-csökkenéssel jár együtt, tehát jobban megérné a rendszerre többet is költeni, mint az magára hagyni.

Az oktatási fejezetben Kiss Ferenc, Kováts-Németh Mária, és Rosta István oktatási szakértők ecsetelték a magyar, és a magyarajkú oktatás múltját és távlati lehetőségeit. Összességében mindannyiuk mondandójából kiérződött, hogy az oktatási alrendszer jelentősen a lehetőségei és a nemzeti szükségletek alatt teljesít. A magyar oktatás múltja jelentősebb, mint a jelene.

Az esti díszvacsorán részt vett Balog Zoltán miniszter is, aki gratulált a rendezvényhez. A találkozó zárónapján került sor a kulturális-irodalmi eszmecserére. Ennek keretében vitatták meg a meghívott irodalmárok a magyar kultúra jelen és jövőbeli lehetőségeit. A rendezvény kötetlenül is zajlott, gondolatait, hozzászólásait mindenki kifejtethette.

ij