A digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja. El kell érni, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, amihez jók az alapok - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Huawei "Tech4Value - ICT Day", azaz Technológia az értékért elnevezésű konferencia és technológiai kiállításon csütörtökön Budapesten.

Hozzátette: a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, a fejlett technológiák - úgy mint az 5G, a mesterséges intelligencia, vagy a Big Data - használata pedig a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált. Magyarország célja, hogy 2030-ra az Európai Unió legjobban teljesítő tíz országa közé lépjen előre a digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget tekintve, ebben fontos szerepet játszanak az olyan megbízható, magas színvonalú technológiát képviselő partnerek, mint a Huawei - hangsúlyozta.

A magas színvonalú hazai technológiai infrastruktúra - összhangban a Nemzeti digitalizációs stratégiával - gyors fejlődést tesz lehetővé, mondta a miniszter.

Ismertette: a digitális gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjét tekintve Magyarország jelenleg az uniós átlag alatt szerepel, a magyar kis- és középvállalatok körében a digitalizáció mértéke alacsony. A fejlett technológiák használata iparáganként eltérő képet mutat: miközben a hálózatba kapcsolt eszközök (Internet of Things - IoT) alkalmazása egyes ágazatokban - például a logisztikai szektorban - az uniós átlag feletti, a többi között a mesterséges intelligencia használata terén a magyar vállalatok - a pénzügyi szektort kivéve - jelentősen elmaradnak az uniós tagországok átlagától.

Kiemelte: az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak száma ugyanakkor jelentősen nőtt az elmúlt években, a hálózati kapcsolatok terén hazánk a legjobban teljesítő kelet-közép európai ország Szlovénia után. A szélessávú hozzáférést tekintve a legjobb értékekkel rendelkezik Magyarország az EU 27 tagállama között és vezető helyen áll a nagysebességű internet előfizetők számát tekintve is.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy a magyar-kínai kapcsolatok rendkívül jól működnek. Kína vezető szerepet játszik a high-tech forradalomban, amely átrendezheti a világ erőviszonyait. A digitális gazdaság a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat az új technológiákkal mint az 5G, a felhő alapú szolgáltatások, vagy a mesterséges intelligencia. A kamara továbbra is elkötelezett a digitális gazdaság fejlesztése mellett - tette hozzá.

Sun Tao, a Huawei Technologies vállalati üzletágának alelnöke arról beszélt, hogy több mint 170 országban és régióban vannak jelen, több mint 207 ezer munkatárssal. A gazdasági fejlődés új korszakát a digitalizáció és a karbonsemlegesség kombinációja diktálja. A Huawei, mint az egyik globálisan vezető infokommunikációs (IKT) technológia szállító, folyamatosan újít a környezetbarát megoldások elősegítése érdekében, és hozzájárul a modern, intelligens világ kialakításához - mondta.

A vállalat 23 kutatás-fejlesztési központot működtet világszerte, K+F kiadásai 2021-ben elérték a 22,3 milliárd dollárt, éves árbevételének 22,5 százalékát. A Huawei valamennyi üzletága jelen van Magyarországon, és itt működik a vállalatcsoport Kínán kívüli legnagyobb logisztikai és gyártóbázisa, a Huawei Európai Ellátó Központ, ahol több mint kétezren dolgoznak.

A budapesti eseményen bemutatták a vállalat legújabb technológiáit, köztük a zöld adatközpontot, vagy az okos egészségügyi és intelligens oktatási megoldásokat. A Huawei szerint az egészségügy digitalizációja olyan területeken hozhat átütő megoldást, mint a távoli diagnosztika vagy a betegfelügyelet. A Huawei okos kórterem megoldása lehetővé teszi a különféle diagnosztikai eszközök és gépek hálózatba kötését, ezáltal az orvosok, ápolók így távolról is nyomon követhetik a beteg állapotát.