Egyre több a nyugdíjas a felkapottabb balatoni településeken, különösen igaz az idős korú betelepülők számának erőteljes növekedése Siófokra. A balatoni „őslakos” fiatalok e közben egyre nagyobb számban keresik külföldön, vagy a fővárosban a boldogulásukat (már a hagyományos vendéglátós szakmák művelői, ifjú szakácsok, pincérek is Ausztriában, Olaszországban gondolkodnak, s nem csak ősztől tavaszig, hanem a nyári szezonra is), azaz lassanként valóra válik a Balaton Fejlesztési Tanács társadalmi kutatócsoportjának tíz év előtti „jövendölése”. Ez ugyanis azt állapította meg 2002-ben: „Fogy a balatoni üdülőkörzet lakossága; ha a régióba nem sikerül egész évben foglalkoztatást nyújtó, környezetbarát ipart telepíteni, akkor néhány évtized múlva jórészt nyugdíjasok élnek majd itt.

A Balaton Fejlesztési Tanács és a városi önkormányzatok egyaránt szorgalmazzák ipari parkok alapítását, ám ennek gátja, hogy a tópartra települt vállalkozásoknak szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük. A hathetes szezonban zajló turizmus pedig nagyban függ az időjárástól s attól, hogy a vendégeket küldő országok gazdasági helyzete, polgárainak vásárlóereje miként alakul. A régió felsőoktatási intézményeiben évente több száz fiatal szerez diplomát, jelentős részük azonban jó lehetőség híján az ország más részén keres magának éves munkát. Kulcskérdés, hogy őket sikerül-e nagyobb arányban helyben tartani, ide vonzani.”

Egyelőre a nyugdíjasok pótolják az elvándorló fiatalokat, körükben egyre népszerűbb Balaton-parti állandó lakossá válni. Siófok előnye nemcsak a közelsége Budapesttől, hanem az is, hogy az elmúlt évtizedben gombamód szaporodtak a tóra néző apartmanházak az Aranyparton, s íme, az ezt kísérő számadat: a HVG szerint míg az ezredfordulón 4300, tavaly már 6300 nyugdíjas korú személy élt állandó lakosként a városban. Budapestről 2011-ben háromszázhúszan telepedtek át Siófokra. De nem csak a balatoni fővárosra jellemző ez, Balatonfüreden és Balatonkenesén még magasabb is a szépkorúak aránya.

– A Balatonnál leginkább Siófokon figyelhető meg a Miami-jelenség – kommentálta a számokat Kolumbán Tünde, a siófoki városháza sajtóreferense. – Itt is, akár csak Amerikában, a nagyvárosok zaja helyett idős korukra nyugodtabb környezetet keresnek maguknak azok, akik ezt megtehetik. A város lakossága ezért is, de ettől függetlenül is évről-évre nő, mára megközelítette a 25 ezret. Jellemző a fiatalok elvándorlása is, de az is megfigyelhető, hogy öt-nyolc év után sokan visszatérnek közülük.

Csak az kaphat adókedvezményt, aki életvitelszerűen a településen él

Nem fogy Szántód lakossága – reagált Kiss Pál körjegyző a lapunkban néhány napja közölt adatsorra a somogyi települések népességének alakulásáról. A közigazgatási szakember hozzátette: több féle nyilvántartás is létezik a népességgel kapcsolatosan, s különösen a Balaton-parton lehetnek ezekben akár jókora eltérések is. – Az állandó lakosok száma a mérvadó egy önkormányzat számára, ez mutatja meg, hogy hányan vannak bejelentkezve egy adott településre. Hogy hányan élnek közülük életvitelszerűen is ott, ezt már nehezebb meghatározni, ellenőrizni. A statisztikai hivatal úgynevezett lakónépességet is nyilvántart, ami általában és különösen a Balaton-parton nem egyezik az állandó lakosok számával. Ez ugyanis statisztikai módszerekkel korrigált adat (egy önkormányzat számára nem mérvadó, legfeljebb jelzésértékű), mely annak arányában csökkenti a lakók számát, hogy az állandó lakosok közül hányan vannak máshová is bejelentkezve például ideiglenes lakóhelyre.

Kiss Pál szerint ez alapján például Szántód állandó lakossága 670, lakónépessége 570 fő. – Sokan, akik csak az év egy bizonyos részét töltik a településen, bejelentkeztek állandó lakosnak vagy a kedvezőbb adózás miatt, vagy mert annyira kedvelik Szántódot – így a körjegyző. – Az adókedvezménnyel azonban csak az élhet, aki például közüzemi számlákkal igazolja, hogy életvitelszerűen is ott él. E kedvezményekkel ugyanis az önkormányzatok a helyi lakosokat igyekeznek elsősorban támogatni.

IJ