A német gazdaság gyengélkedése jelentős mértékben fogta vissza a magyar ipari termelést - mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza az M1 aktuális csatorna szerda délutáni műsorában a GDP harmadik negyedéves mérséklődését kommentálva.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdai adatai szerint 2024 harmadik negyedévében az előző évihez és a megelőző negyedévihez képest is 0,7 százalékkal mérséklődött a GDP.

Suppan Gergely kiemelte: a magyar gazdaság nagymértékben függ a német gazdaságtól, azon belül leginkább az autóipartól, ezért az ottani negatív folyamatok, az export zsugorodása Magyarországnak is nehézségeket okoz. Ezért fontos a gazdasági semlegességre alapozni, diverzifikálni kell a magyar exportpiacokat, hogy minél többet tudjon a hazai gazdaság a Távol- és Közel-Keletre vagy a déli félteke országaiba exportálni.

A közgazdász hangsúlyozta, hogy a magyar export 26 százaléka megy Németországba, ezt nem leépíteni kell, hanem emellé kell felépíteni a különböző külpiacokat.

Megjegyezte: az ipar mellett a mezőgazdaság és az építőipar jelentős visszaesése okozta a GDP harmadik negyedéves mérséklődését, ezek az ágazatok adják a hazai össztermék 30 százalékát. Ezt a hatást csak részben ellensúlyozta, hogy a szolgáltató szektorban pozitív változások zajlanak, a fogyasztás kezd helyreállni, ami annak köszönhető, hogy a reálbérek mintegy 10 százalékkal növekedtek - tette hozzá.

Megemlítette, hogy a keleti nyitás politikája óta a Távol-Keletről, főként Dél-Koreából és Kínából sokkal több működő tőke érkezik Magyarországra, mint korábban, és az általuk felépített gyárakkal diverzifikálni tudják a magyar gazdasági kapcsolatokat.

Fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdasági térség egyfajta összeköttetést tudjon teremteni a nyugati, illetve a keleti tőke között. Példaként említette a BMW gyárát Debrecenben, amelynek az egyik legnagyobb beszállítója egy kínai akkumulátorgyár lesz, ezzel pedig Magyarországon kapcsolódik a nyugati és a keleti tőke és technológia.