- tájékoztatta Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati osztályvezetője hétfőn az MTI-t.

Februárban 7 millió 371 ezer forint veszteséggel zárult a vadászati év, míg két évvel ezelőtt a vadgazdálkodás vesztesége még mintegy 61 millió forint volt, és a 2010-2011-es évben is meghaladta az 53 millió forintot.
Lázár Attila szerint a csökkenő veszteség nagyrészt a bérkilövés bevételeinek növelésével, valamint a vadhús kedvezőbb értékesítésével magyarázható. A vadhús értékesítéséből származó bevétel a 2011-2012-es évben 376 millió forint volt, míg egy évvel korábban ennek alig kétharmadáért, mintegy 251 millió forintért adták el a vadhúst. A külföldi bérlelövésekből tavaly 292 millió forint bevétel származott, 34 millió forinttal több, mint egy évvel korábban. (A külföldi bérvadászok számára egyébként a korábbi évekhez hasonlóan 4012 állami vadászati engedélyt adtak ki.)
A vadászati osztályvezető arról is tájékoztatott, hogy tavaly óta mintegy 10 millió forinttal csökkent a belföldi bérlelövésekből származó árbevétel. Február végéig 394 millió forintot fizettek ki a magyar vadászok a zalai vadásztársaságoknak. Ugyanakkor több mint tízszeresére emelkedett az "élő vadból" - például vadaskertek számára befogott vadak eladásából - származó bevétel. Az idén közel 6 millió 900 ezer forint volt "élő vad" árbevétele, míg tavaly alig haladta meg a 600 ezer forintot.
A 2011-2012-es vadászati évben a vadgazdálkodás éves árbevétele 1 milliárd 380 millió forint volt Zala megyében, míg a kiadások összege meghaladta az 1 milliárd 386 millió forintot - összegezte a vadászati osztályvezető.
Kiemelte, hogy a kiadási oldalon továbbra is a vadkár jelenti a legnagyobb tételt. Mezőgazdasági vadkárokra 374 millió forintot fordítottak, 29 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban. Az erdei vadkár mértéke is meghaladta a 29 millió forintot, míg korábban ez a tétel mindössze 9 millió forint volt. Az erdei vadkárok legnagyobb részét egyébként a gímszarvasok és az őzek okozzák, a mezőgazdasági területeket pedig a vaddisznó és a gímszarvas tarolja le.
A vadászati osztályvezető említést tett arról is, hogy a város környéki zártkertekben is egyre nagyobb a vadkár. A zártkertek egy részét nem művelik meg, így az elbozótosodott, erdőssé váló területek ideális életteret, szaporodóhelyet jelentenek az őznek, szarvasnak és a vaddisznónak. "Beveszik" magukat a zártkertekbe, ahol nem lehet vadászni rájuk, és természetesen átmennek a művelt parcellákra is, ahol egyre nagyobb károkat okoznak.
A vadkárok csökkentése miatt viszonylag nagy példányszámú vaddisznó elejtését tervezték; a 11 ezer példányból több mint 10 ezret lőttek ki tavaly. Emelkedik az elejtett gímszarvasok száma is; két évvel korábban 4.310, előtte 3.979 példány került puskacső elé. Tavaly az engedélyezett 6 ezer gímszarvasból ötezret meghaladó példányt ejtettek el, és közel 5 ezer őzet lőttek ki. A dámszarvas "kuriózumnak" számít a megyében, így alig 240 egyedet lőttek ki, a Keszthelyi-hegységben pedig 23 muflon volt a vadászzsákmány.
Lázár Attila beszélt arról is, hogy Zala megye alapvetően nagyvadas megye, apróvad csak kisebb számban fordul elő. Több éves tendencia, hogy évről évre csökken a számuk, a ragadózóké viszont ezzel párhuzamosan folyamatosan nő. A becslések szerint 2008 óta a mezeinyúl-állomány 3.800 példányról 3 ezerre, míg a 25.800 példányra becsült fácánállomány 16.200-ra csökkent. A fogoly szinte eltűnt Zalából, bár négy évvel ezelőtt is alig félszázra becsülték a számukat.
A ragadozók példányszáma viszont ezzel párhuzamosan emelkedik; a rókaállományt 2008-ban 3.300 példányra becsülték, négy év múlva a számuk elérte a 4.500-at. A borzállományt 2008-ban 1.800-ra becsülték, míg az idén számuk már meghaladja a 2 ezret, és több mint négyszeresére - 20-ról 90 példányra - emelkedett az aranysakál száma is.