„Moszkva túl nagy, nem egészséges a gyerekek számára. Az orosz vidéken pedig általában rosszak az életkörülmények, a kistelepülések közül kevésnek van megfelelő infrastruktúrája. Hévíz nagyon szép egyvelege a természetes és civilizált környezetnek, és az emberek is nagyon kedvesek, úgyhogy még a magyar nyelv nehézségei sem tudtak elriasztani bennünket” – mondta a Heteknek Olga, aki férjével és három fiukkal egy téglából épült emeletes ház első emeletén lakik Hévízen. A lakást két és fél éve vásárolták, miután az üdülővárosban szintén ingatlannal rendelkező barátaik beszámolói felkeltették az érdeklődésüket. Úgy tervezték, hogy amennyi időt csak tudnak, itt töltenek majd, hogy a kiváló klíma a gyerekek légzőszervi problémáit – asztma, allergia, bronchitis – enyhítse. A város azonban annyira megtetszett nekik, hogy ideköltöztek, a legnagyobb fiú most kezdte el az első osztályt a hévízi általános iskolában. „Ő az egyik legjobb az osztályban, nagyon szereti a tanító nénijét, és már a kistestvérével is próbál magyarul beszélni” – büszkélkedett az anyuka.

Amíg Olga otthon van a gyerekekkel, addig férje egy jogi-pénzügyi cégnél dolgozik, többnyire interneten keresztül. Úgy tervezik, hogy Magyarországon maradnak, legfeljebb – ha majd a gyerekek egyetemre mennek – Budapestre költöznek. „Hévíz előtt az is felmerült bennünk, hogy Spanyolországban, Olaszországban vagy Cipruson veszünk ingatlant. Végül az döntött Magyarország mellett, hogy itt nem túl hidegek a telek, és nem túl melegek a nyarak, jó az egészségügyi ellátás, kiváló minőségűek az élelmiszerek, az egész ország emberléptékű, és amennyire utánanéztünk, a felsőoktatási intézmények is jól teljesítenek nemzetközi viszonylatban” – sorolta Olga, majd megjegyezte: tudatosan asszimilációra nevelik gyerekeiket, szeretnék, ha jól megtanulnának magyarul, és beilleszkednének a társadalomba.

Olga és családja nincs egyedül Hévízen: az óvodába négy, az iskolába három orosz gyermek jár. Természetesen jóval többen vannak, akik csak üdülés céljára vásárolnak itt ingatlant, és náluk is többen jönnek szállodákba és magánszálláshelyekre pihenni és gyógyulni. „Szájról szájra terjednek köztük a hévízi beszámolók, az egyik orosz hozza a másikat” – mondta Zoli, egy oroszokra szakosodott ingatlanközvetítő. Az „invázió” szerinte nem hasonlítható ugyan a kilencvenes években tapasztalt német rohamhoz, de az oroszok így is életben tartják a helyi és környékbeli ingatlanpiacot. Ők egyébként is jó vevők: van ugyan, aki csak 8-10 milliót költ egy kisebb lakásra, mások viszont akár ennek tízszeresét is rászánják. „Ha azt vesszük, hogy Moszkvában egy toronyházban 200 ezer euró felett van egy szerkezetkész lakás ára, akkor a magyar árak nagyon alacsonyak. Ennek is köszönhető, hogy az oroszok nem annyira az árat, mint inkább a minőséget nézik, fontos nekik például, hogy a ház és főleg a telek tágas legyen” – magyarázta Zoli. Szerinte az orosz azért kedveli Magyarországot, mert olcsó, szép – és nincsenek muszlimok. Ráadásul itt van a „szomszédban”: Moszkvából három óra alatt ideér a repülő.

Elõször Moszkvába

„Hévízen 80-100 ingatlant vásároltak az oroszok, a Hetek információi szerint a környező 4-5 településen is ilyen nagyságrendek érzékelhetők. A vásárlók többnyire nem laknak itt életvitelszerűen, hanem évente több alkalommal hosszabb időszakot itt töltenek” – nyilatkozta a lapnak Hévíz polgármestere. Papp Gábor hangsúlyozta: a város részéről az új piacok elérése tudatos célkitűzés volt, neki például 2010-es megválasztását követően első külföldi útja Moszkvába vezetett. „Számunkra továbbra is fontos, sőt elsődleges a német piacok megtartása, bővítése, és komoly hangsúlyt helyezünk a magyar vendégkör bővítésére is. Utóbbi érdekében jelentős változások történtek városunk programkínálatában. Hévíz újszerű, sokrétű rendezvényeivel elérte, hogy a belföldi vendégek döntő része már programokhoz kötődően foglal szállást Hévízen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi vendégek nagy része is örömmel veszi a rendezvények számának, minőségének növelését” – fogalmazott Papp Gábor.

„Hévízre évente 200 ezer szállóvendég érkezik, akik több mint egymillió vendégéjszakát töltenek el a városban. Közülük minden második magyar, 30 százalékuk német, és 10 százalékuk orosz, utóbbiak részaránya dinamikusan növekszik” – tudta meg a lap helyi Tourinform iroda vezetőjétől. Horváth Orsolya elmondása szerint az orosz vendégek többsége kifejezetten gyógyulni jön a városba, őket leginkább Európa legnagyobb meleg vizű tava és az a köré települt, főként a mozgásszervi problémákat orvosló egészségügyi szolgáltatások vonzzák – és ha már jönnek, akkor hozzák a gyerekeket is.

„Mások egy egyhetes üdülés során jó, ha kétszer lemennek a tóra, ők viszont többnyire mindennap. Sőt, egy kéthetes, 14 kezeléses kúrához nem ritkán hozzávesznek még további tízet, mert az iszappakolást vagy a súlyfürdőt is ki akarják használni” – mondta a turisztikai szakember. Az oroszok más szempontból is igen aktívak: szeretik megismerni a környéket – ami számukra 200-300 kilométeres kört jelent. Így nemcsak a Balatonra, hanem például Budapestre vagy Bécsbe is ellátogatnak.

„Szeretik, ha a tenyerén hordozza őket az utazási iroda vagy a szállásadó. Eleinte csak a négy-öt csillagos szállodákat keresték, azon belül a nagyobb szobákat, jellemzően all inclusive ellátással. Mostanában már a magánszállásokon is megjelentek, de ott is a felújított, medencével, szaunával rendelkező apartmanokat részesítik előnyben” – mondta Horváth Orsolya.

A Hévízi-tó

Ahogy az ingatlanok esetében, a szállásoknál is elmondható, hogy Hévíz (és egyben Magyarország) ár-érték arányban a legjobbak között szerepel. A Tourinform iroda összehasonlító felmérése szerint a szomszédos országok, illetve Németország fürdőtelepüléseihez képest az itteni árak alsó- és középkategóriásnak számítanak, és a hazai konkurensek között is jócskán akadnak drágábbak.

A városban működő szállodák 2008-ban kezdtek – egymással is összefogva – a keleti piac felé fordulni. A kampányba bekapcsolódott az önkormányzat, együttműködve a Magyar Turizmus Zrt.-vel, így például Hévíz rendszeres szereplője volt az oroszországi kiállításoknak. Azóta évről évre nő az orosz vendégek száma – tudta meg a Hetek Fodor Edittől, a Hotel Spa Hévíz vezérigazgatójától. Négycsillagos szállodájukban tavaly mintegy félezer orosz vendég szállt meg, ami a vendégkör 10 százaléka, de mint mondta, van olyan szálloda, ahol ez az arány 30 százalékos.

Érdekes jelenség, hogy az orosz „invázióval” párhuzamosan a német és osztrák vendégek száma lecsökkent. A helyi illetékesek szerint a két folyamat között nincs ok-okozati összefüggés. „Az a generáció, aki ideszokott Hévízre, elöregedett, a fiatalabbak pedig még nem gondolnak az egészségmegőrzésre” – magyarázta Fodor Edit.

Horváth Orsolya ehhez hozzátette: a szállások és szolgáltatások terén megvan még az árelőnye Magyarországnak, az élelmiszerek és a benzin árának ilyen szintű emelkedése azonban meglepte a németeket. „Volt, aki megjegyezte, itt drágább a joghurt, mint náluk” – mondta a Tourinform-vezető.

„A magyarok fanyalogva és panaszkodva vásárolnak, és beszólnak, ha valamiről úgy gondolják, hogy az drága. A németek egyre inkább meggondolják, hogy vegyenek-e bármit. Az oroszok viszont nem nagyon nézik az árcédulát, és minden rokonnak visznek ajándékot” – világította meg az oroszok helyi kereskedelemre gyakorolt jótékony hatását egy prémium termékeket kínáló delikátüzlet vezetője. Egyenesen azt állította, hogy a bérleti díjas üzletek 70 százaléka lehúzhatná a rolót, ha nem lennének az orosz vendégek.

És hogy mit vesznek a bőkezű vásárlók? „A sláger természetesen az őrölt paprika, a tokaji aszú vagy a szalámi, de mostanában kifejezetten rákaptak a mangalicatermékekre. Ez egyértelműen az idegenvezetők hatása, akiket egyébként is mindenben úgy követnek, mint tyúkanyót a csibéi: ha ők azt mondják, hogy ez vagy az jó, akkor készséggel elfogadják” – mondta a kereskedő.

Mivel beszéli a nyelvet, nem csak törzsvendégei, de barátai is vannak már az oroszok között. „Az egyikük egy régiós iskolaigazgató, aki több intézményt is igazgat. Ő havonta ötezer eurónak megfelelő rubelt keres. Tehát nem csak az orosz milliomosok engedhetnek meg maguknak egy magyarországi kirándulást” – fogalmazott. Tapasztalatai szerint egyébként az oroszok jellemzően egy kézipoggyásszal és egy kofferral érkeznek, de visszafelé már három bőröndre van szükségük. Búcsúzóul még egy titkot is megosztott a kereskedő: figyeljük csak meg, hogy az oroszok számára két szín jelenti a minőséget: a fekete és az arany.

„Az oroszok kifejezetten a magyar vagy az olasz táskákat keresik, azokból is csak azt, ami bőrből készült. A legtöbbször meg kell nekik mutatnom az áru címkéjén a származási országot. Legjobban talán azzal lehetne megsérteni őket, ha kínai vagy török terméket akarnék nekik eladni” – mondta az egyik táskabolt eladója, aki megerősítette kollégája véleményét a vastag pénztárcájú keleti turisták gazdaságélénkítő hatásáról. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy egyes üzletekben már 10 százalékos kedvezménnyel csábítják az oroszokat, akik rájöttek, hogy a kereskedők rájuk vannak utalva, ezért egyre többen érdeklődnek az engedmények iránt.

Ennek ellenére Hévízen még mindig az oroszok jelentik a „piros hetest” – fogalmaz az egyik zöldséges. A vásárlók kétharmada náluk is orosz, és kifejezetten a „vengerszkij” árut keresi. Persze, ha október végén eperből már csak holland van, azt is megveszik, mint ahogy a hatszáz forintos banánt is. Az üzletben kaviárt is tartanak, ami természetesen olcsóbb, mint Oroszországban.

Oroszok az élet vizeiről

„Ide feltétlenül visszajövök” – többnyire ezzel zárják beszámolóikat a Hévízre látogató orosz turisták, akik egész évben nagy számban megfordulnak az „élet vizeinél” – ahogy sok ajánlóban nevezik a meleg vizes gyógyfürdőt. Az árak „demokratikusak” – írja egy látogató, megelégedéssel nyugtázva, hogy az éttermi ellátás több, mint bőséges, ám ha valaki diétásan szeretne étkezni, arra is van lehetőség. Kellemesen meglepett többeket az a tény is, hogy az alacsonyabb árfekvésű panziókban sem adták lejjebb, már ami a minőségi kiszolgálást és körülményeket illeti, és többen külön is kiemelték a vendéglátók rugalmasságát. A turisták egyik fő kedvence a víz felszínét borító, egész évben virágzó tavirózsa-szőnyeg, ez szintén helyi különlegesség. A programok nem az esti diszkózásról szólnak, inkább a családosok és a középkorúak, idősebbek kedvelt üdülőhelye a termálfürdő és környéke. Az országunkat ajánló orosz turisztikai ismertetők többségében Budapest után rögtön Hévíz van megemlítve – ami egybevág a magyar statisztikákkal: a Magyarországon töltött vendégéjszakák toplistája is ugyanígy kezdődik.