A Keszthelyen megkezdett hagyomány a szomszéd településen él tovább, öregbítve a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának amúgy is jó hírnevét. Az autentikus balatoni termelői piacnak is otthont adó területen – mint azt az egyik vendég megjegyezte – krumpliból volt még a nem létező kerítés is.

Az érkezőt az ország egyetlen burgonyakutatási intézményének standja fogadta, ahol az évtizedek alatt Keszthelyen nemesített 12 fajtából hetet ismerhettek, vásárolhattak meg.

– A burgonyanap célja – fogalmazott dr. Polgár Zsolt, a központ igazgatója –, hogy megismertessük az embereket a helyi értékekkel. Azt szokták mondani az ország más tájain, hogy milyen jó a keszthelyieknek, mivel itt 40-50 éves hagyománya van a burgonyanemesítésnek. A piacon ma már az új fajták viszik a prímet, de vannak olyan régiek is, amelyeket nem lehet elhagyni. Ilyen például a somogyi kifli, amely 1960 óta létezik.

Ez ihlette meg Somogyi Zoltán „Max” gasztrobloggert, aki ebből a fajtából készített ízletes salátát, amelyet felesége és lánya porciózott és kínált.

– Tejfölös, hideg burgonyasalátát csináltam sonkaforgáccsal. Elkészítése egyszerű, s akit megfog az íze, rögtön kaphat mellé egy receptet, hogy otthon is kipróbálhassa.

A szakember szerint a burgonya még nem találta meg igazán a helyét a magyar gasztronómiában, bár aki egy kicsit elmélyed és megismeri a különféle fajtákat, rájön, milyen sokrétűen lehet felhasználni.

Ezt erősítette meg a főzőverseny zsűrijének elnöke, Halász János, Oscar-díjas mesterszakács is. Arról beszélt, a háziasszonyok ma már csupán 40-50-féle receptet használnak, míg nagyszüleink még közel ezer fajtát készítettek.

– Vegyük csak a burgonyát. Ma, idő hiányában sokszor csak megfőzve és leszűrve kerül az asztalra, pedig egy kis ötletességgel csodákat lehetne tenni. Készülhetne belőle hordóburgonya, golyóburgonya és akár faragvány is, amellyel fel lehetne dobni a főételt. És akkor még csak a sós burgonyáról beszéltünk.

A nemzetközi hírű szakács szerint nem lehet egyértelműen állást foglalni a régóta tartó gasztronómiai vitában, hogy táplálkozás-élettani szempontból jó vagy inkább káros a burgonya. Ha valaki sokat eszik belőle, akkor inkább az utóbbi az igaz, ám optimális mennyiségben igenis szüksége van rá szervezetünknek.

Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere úgy vélte: méltó helyszínt találtak e rangos rendezvénynek, hiszen a Kárpáti korzó egyre inkább betölti küldetését, igazi közösségi térként programok helyszíne és találkozási pont is egyben.

A szervezőknek az is célja volt, hogy bemutassák: mely fajtákból milyen ételtípust lehet igazán jól elkészíteni. Hiszen más kell a salátába, a dödöllébe vagy egytálételhez. A zsűri többek között azt is értékelte, hogy a főzőcsapatok jól választottak-e alapanyagot. Éppen ezért nem véletlen, hogy az első helyet a burgonyakutatási központ I-es csapata nyerte, a nagyrécsei aszszonyok dödölléjét pedig különdíjjal ismerték el.