ahhoz, hogy a Balatonban tíz centiméterrel magasabb legyen a legfelső vízállás a jelenlegi 110 centiméteres határnál. Végleges megoldás még évekig nem várható, de már elkezdtek dolgozni a szakemberek a veszélyeztetett települések megvédésén és a vízszint emelésének kérdésén.

Megnyitották a Sió-csatornát, az elmúlt hét alatt 7,5 millió köbméternyi víztömeget engedtek le a Balatonból, erre azért volt szükség, mert a téli, tavaszi rendkívüli mennyiségű csapadék miatt a tó vize elérte a 124 centiméteres szintet. Mivel a Balaton felső szabályozási szintjét 1997-ben +110 centiméterben határozták meg (a siófoki vízmérce "0" centiméter pontjához viszonyítják, mely 103,41 m Balti-tengerszint feletti magasságnak felel meg), a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak nincs más választása, le kell engednie a felgyűlt vízből. A mostani leengedéssel 1,2 centimétert apasztottak, az idei év eddig hullott csapadékmennyisége rendkívüli - fogalmazott a KDTVIZIG vezetője, Csonki István.

Amíg lehetett, próbálták a vízmennyiséget benntartani a tóban, de van hét település - Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr és Balatonberény -, amelynek vízparti részei nem épültek ki az országos vízgazdálkodási szabályzatban előírt 200-as szintre, 130, 140-es szinten vannak építmények, s egy erősebb, tartósabb északi szél esetén ezek az épületek víz alá kerülhetnek. Ha pedig újabb csapadék esik, akkor a csapadékelvezető sem tudja a Balatonba bevezetni az esővizet, s nagyobb területeken okozhat elöntéseket - olvasható ahirado.hu cikkében.

A Balaton térségében mindig gyanakodva figyelik az emberek a vízleengedést, attól félve, hogy az ilyenkor "elpazarolt" víz nagyon fog hiányozni, ha szárazabbra fordul az időjárás. Ugyanakkor évek óta téma a szakemberek között is, hogy miképpen lehetne több vizet megőrizni a tóban, esetleg azzal, hogy emelnék a part magasságát ott, ahol a magasabb vízállás gondot okozhat.

Nem csak a partszakaszról van azonban szó, magyarázta Csonki István. Nem csupán egy gátat kell elképzelni, hanem a mögötte lévő infrastruktúra, az utak, a vízelvezető árkok is alacsonyan vannak, tehát egy egész térség komplex vízrendezését kellene megoldani. Erről beadtak egy pályázati javaslatot, a Balaton-projektet a 2014-2020-as uniós pályázati ciklusba, mondta az igazgató.

Hozzátette: ez egy folyamatos, több éves munka lesz, fokozatosan alakulna át a településszerkezet. Először ki kell jelölni azokat a veszélyeztetett településrészeket, ahol mostantól kezdve már csak 200-as szinten szabadna engedélyezni minden épületet, első körben pedig az infrastruktúrát kellene megépíteni, valamint a parti sétányt, amely egy természetes gátat jelentene. Ennek köszönhetően tíz centiméterrel biztosan meg lehetne emelni a vízszintet, hiszen ezen a hét településen kívül máshol nem okozott gondot a magasabb vízszint.

Az említett településeket - főképp a déli part nyugati részén fekvő Fenyves, Máriafürdő, Keresztúr és Berény - 2010-ben kétszer is elöntötte a Balaton, egyszer május és június fordulóján, egyszer pedig december elején. Mindkét esetben az északi szél duzzasztó hatása miatt lépett fel az elöntés

ij