A medicina az antikvitásban a művészetek világának egyik komplex eleme volt. Amióta tudománynak kezdték nevezni az orvoslást, degradálódott a terület: a test és a lélek harmóniája helyett a test és a mérhető adatok kerültek előtérbe, valamint az orvos személyiségek helyett technokrata képviselőket termel ki az oktatási rendszer. A Rádió Orient műsorában Bánsághi Zoltán az orvos mindenható képének leszámolásáról beszélt. A Szent Imre Kórház vezető főorvosa kiemelte, nem szabad félni a szűkös határok felfedésétől, el kell szakadni a mindenhatóság csábításától.

Gyermekkorában szerteágazó érdeklődési köre volt, nyolcadikos kora óta azonban már orvosnak készült. Bánsághi Zoltán az egyetemen a sebészi hivatás felé kacsingatott, azonban a 80-as évek második felében Budapesten szinte lehetetlen volt jó szakmai színvonalú sebészi osztályra kerülni – így Bánsághi a radiológiát választotta. „Abban az időben nagy igény volt a férfiakra az elnőiesedett területen. Hamar rájöttem arra, hogy amit csinálok, nincsen messze a sebészettől. Az intervenciós radiológia agresszív irányát művelem, amely a diagnózisokon túl képalkotó módszerekkel tekint bele az emberi testbe, a szervezetben pedig terápiákat végez a páciens sebészi feltárása nélkül” – mutatta be a Rádió Orient műsorában Bánsághi Zoltán a minimálisan invazív medicinát.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége kiemelte, az ötezer éves írásos múlttal rendelkező medicina mellett az intervenciós radiológia mindössze 40 éves szakma. A rendkívül újnak tekinthető terület épphogy túl van gyerekkorán, az elmúlt 4-6 évben integrálódott a klasszikus irányok közé – magyarázta a Szent Imre Kórház Képalkotó Diagnosztikai Osztályának vezető főorvosa.

„Amióta tudománynak kezdték nevezni az orvoslást, degradálódott a terület” – jelentette ki az orvos. Bánsághi hozzátette, a medicina az antikvitásban a művészetek világának egyik komplex eleme volt. „Amennyiben csak tudományosan közelítünk meg egy embert, akkor elsősorban a testre, a mérhető paraméterekre fókuszálunk. Ilyenkor megsérül az orvostól elvárt komplexitás és holisztikus hozzáállás. Az adott pillanatban, az adott páciens társadalmi és kulturális kontextusában, egészként kell kezelni az esetet. Teljesen másak lesznek az elvárások és a képek egy 80 éves dél-francia borász parasztember vagy egy szintén 80 éves német városlakó mérnök esetében – magyarázta a vendég.

Bánsághi kiemelte, orvosként feladata a pácienst hozzásegíteni a békéhez, a test és a lélek harmóniájához. „Az orvos munkája egy fair és kölcsönösen átgondolt alku két ember között, amikor a páciens segítségigényének megfogalmazásával kompetenciákat ruház rám. Én e keretek között, a medicina eszközrendszerével próbálok segíteni. A tudományos adatok mindössze alrészei a közös feladatnak, az együttműködés során egyenlők a felek” – magyarázta a Rádió Orient vendége. Az orvos hozzátette, sajnos ez alig történik meg, ezekre a szempontokra alig szenzitív a rendszer. „Az elmúlt 20-30 év orvosképzése szakított az orvos személyiségek képzésével, és technokrata képviselőket termelt ki. A mai modern orvos koncepció eltér a társadalom tradicionális elképzelésétől” – emelte ki.

Bánsághi Zoltánt munkájának több mint fele daganatos betegségben szenvedők között zajlik. A vendég elmondta, nagy becsben tartja ezeket a betegeket és a közös munkálkodást. Ismeri családjukat és történeteiket, rengeteget tanul és kap tőlük. „Ezek az emberek életük különleges pontján állnak, ami kiemelkedő szenzitivitást eredményez bennük. Olyan kulcskérdésekre keresik a választ, mint például a halál élet részeként való kezelése” – az orvos elmondta feladata során leginkább az őszinteséggel és a humorral tudja támogatni őket. „Fontos, hogy orvosként ne féljünk megmutatni szűkös határainkat, és megszabaduljunk a csábító, de hamis félisten képtől. A mindenható szerepében tetszelegve nem tudok jó orvos lenni, nem lehetek a bajba került emberek társa” – emelte ki a vendég.

Testünk és lelkünk harmonikus együttlétére oda kell figyelnünk – hangsúlyozta a Szent Imre Kórház vezető főorvosa. Bánsághi elmondta, erre a sarkalatos pontra a medicina sajnos kis figyelmet fordít. Az individuális motívumok a háttérbe kerülnek, ezzel megbomlik a test és lélek egysége – emelte ki. A Rádió Orient vendége hozzátette, feladatát örömként, nem teherként éli meg. „Életem pici terében pici gyertyaként próbálok környezetemnek fényt biztosítani. Emellett megpróbálom észrevenni a többi pici gyertyát is” – zárta szavait életelvével a vendég.