Az idegenforgalmi bevételek tíz ezreléke lehetne például a Balaton-kutatások állandó, fix támogatása – vetette fel a Balaton Fejlesztési Tanács csütörtöki siófoki ülésén Bíró Péter, a tihanyi limnológiai intézet igazgatója. – Pénzügyi lehetőségeink siralmasak, három éve megszűnt a Balaton-kutatás központi támogatása – mondta az igazgató. – A Magyar Tudományos Akadémia forrásaiból és pályázati támogatásokból dolgozunk. Pedig a Balaton-kutatás sikertörténet, hiszen ilyen rövid idő alatt, ilyen kevés pénzből ilyen sekély vizű tónál sehol a világon nem értek el akkora vízminőség-javulást, mint a Balatonnál. S ennek a kutatások teremtették meg az alapját. Az elmúlt három év különféle időjárása is megmutatta, hogy nem lehet leállni a biológiai folyamatok megismerésével, előrejelzésével.
Bíró Péter szerint ma a vízállás a beszédtéma, „de ez nem baj, végre valami balhé, mert a szép tó, a jó vízminőség úgyse kerülne a hírek közé, a Balatonnak meg esze ágában sincs kiszáradni.” Hídvégi József fonyódi polgármester szerint jó volna, ha a kutatási eredményeket végre komolyan is vennék és felhasználnák egy-egy döntés előtt. Például amikor a nádast védve kikötőkbe kényszerítik a csónakos horgászokat. – Előbb kikötőépítést kellett volna szorgalmazni – így Hídvégi. – Vagy amikor nyitva volt a Sió-zsilip, tározóban kellett volna felfogni a vizet.
Bíró Péter arra emlékeztetett: légifotók szerint ezerhatszáz „emberalkotta” bevágás van a balatoni nádasban, azaz valóban akad mit óvni...
Huszonötmilliós játszótereket vizsgál az OLAF
Huszonöt- és ötmillió forintból is épültek játszóterek, ugyanolyanok, ezért most ezeket a játszótereket vizsgálja az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal – jelentette be Búsi Lajos helyettes államtitkár az ülésen. A vidékfejlesztési tárca delegáltja, a Darányi Ignác Terv irányító hatóságának vezetője a falufejlesztési-, megújítási támogatásokról beszélt, s az ausztriai falusi turizmus vendégasztaláról, ahol a turista kiválaszthatja, melyik szelet húst süssék meg neki. Nálunk meg ezért bezáratnák a fogadót...
Háromszoroznának
Bár a kúrtaxaellenőröket nem küldi végleg „nyugdíjba”, Siófok városa elégedetlen az idegenforgalmi adóból származó bevétel nagyságával és a beszedés hatékonyságával. Ezért – döntötte el legutóbbi ülésén a siófoki képviselő-testület – új alapokra helyezné a vendégnyilvántartást és adatközlést. A kilencvenes években egy francia szakértő csapat készített felmérést a városban és arra jutott: a kúrtaxa befizetésének hatékonysága 32 százalékos, azaz 68 százaléka nem kerül Siófok kasszájába. Akkor persze még nagyobb volt a magánszoba-kiadás mértéke, átalakult azóta az idegenforgalom.
Az új, elektronikus vendégnyilvántartási rendszert úgy képzelik el: nem is a szállásadó jelentené le a vendéget, hanem a vendég maga jelentkezne be valamilyen platformon, így ki lehetne küszöbölni, hogy a szállásadó ugyan beszedi az idegenforgalmi adót, de vagy be sem írja a turistát a vendégkönyvbe, vagy tizennyolc éven aluliként jegyzi. A helyi adóhivatal szerint ha hatékonyabban működne a vendégnyilvántartás, akkor a kúrtaxa-bevétel megháromszorozódhatna.
Érdekesség: a külföldi és belföldi turisták számáról, arányáról keringő balatoni, vagy éppen országos adatok megalapozottságát igencsak ronthatja, hogy a magánszálláshely-kiadóknak nincsen jelenleg olyan adatszolgáltatási kötelezettségük, hogy jelezniük kellene: vendégük hazai, vagy külföldi-e. Az új rendszer ezen is javíthat, Siófokon legalábbis...
---------------------------------------------------------------------
Vendégforgalom turisztikai régiónként (2012. augusztus)
Vendégéjszakák száma
Balaton 1,1 millió
Budapest 983 ezer
Nyugat-Dunántúl 350 ezer
Észak-Alföld 278 ezer
Vendégéjszakák száma (2012. augusztus)
Belföldi vendég 1,875 milió
Külföldi vendég 1,636 millió
Vendégéjszaka-szám növekedés 2012. augusztusban
Belföldi: 6%
Külföldi: 4,5%
IJ
