Ezt Somlyódy László akadémikus mondta el lapunknak, aki plenáris előadója volt a Nemzetközi Limnológiai Társaság (SIL) napokban lezajlott kongresszusának.

Nagyon sok múlik a civil társadalom, a különböző szervezetek összefogásán – hangsúlyozta Somlyódy László, aki a nyarait Köveskálon tölti a családjával.

– A horgászok, a vitorlázók vagy például a Nők a Balatonért Egyesület és hason- ló szerveződések a víz iránti tisztelet terjesztésével, szemléletformálással, ha kell, erőteljes közös fellépéssel, a tapasztalatok összegyűjtésével sokat segíthetnek a Balaton jelenlegi állapotának fenntartásában. Ennek a közérdekű tevékenységnek a kultúrája még csak most van nálunk kialakulóban – tette hozzá a professzor.

Változatos vizek – gazdag élet címmel 47 ország több mint félezer tudósa tanácskozott hazánkban az édesvizek állapotáról, ezzel is elismerve a magyar limnológusok eredményeit. A Nemzetközi Limnológiai Társaság, amely 80 ország több ezer tudósát fogja össze, 1930 után most második alkalommal tartotta hazánkban háromévente megrendezett, immár 32. kongresszusát. A tudományos élet jelentős nemzetközi eseményének társszervezője az MTA Ökológiai Kutatóközpont, védnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Bíró Péter, az MTA rendes tagja, a szervezőbizottság elnöke az mta.hu-nak adott nyilatkozatában nagyon eredményesnek minősítette a kongresszust, a tudományterület legjobbjai 24 szekcióban környezeti, klimatikus és antropogén aspektusból elemezték az édesvizek állapotát, biodiverzitását, a főbb élőlénycsoportok ökológiáját. Szó esett az édesvizek monitoringjáról, a lehetséges változások előrejelzéséről is. Ezek korunk aktuális kérdései, mivel az édesvizek fizikai, kémiai és biológiai állapotára, élővilágukra, fajgazdagságukra számos tényező, így például a globális felmelegedés, az emberi tevékenység is kihat. Bizonyos trendek alapján azonban előre jelezhetők a folyamatok.

A kongresszuson hét vitaindító plenáris előadás hangzott el, köztük volt Somlyódy László akadémikus, a hidrológia hazai professzora, aki lapunknak röviden összefoglalta: előadásában elsősorban azt a folyamatot elemezte, ami a Balaton vizének jelenlegi, jó állapotához vezetett. A 80-as években az algák túlszaporodását a tápanyag- túlterhelés okozta. Eredményesek voltak a Balaton környezetében tett intézkedések, egyebek közt a csatornázásnak, a szennyvíztisztításnak és -elvezetésnek, az állattartás megszüntetésének köszönhetően 60 százalékkal csökkent a terhelés, de csak több mint tíz év után, a '90-es évek második felében következett be látványos vízminőség-javulás. Ekkor visszatért a fecskemoszatnak nevezett balatoni alga, amelynek jelenléte azt jelzi, hogy a víz minősége rendben van.

A professzor szerint a jelenlegi, jó állapot megőrzéséért a továbbiakban is tenni kell. Biztató, hogy ma már nem több tucat szervezet foglalkozik a Balatonnal, hanem koncentráltabban, egységes koncepcióval összefogható a Balaton-régió. Kedvező az is, hogy növekedett az önkormányzatok önállósága és felelőssége e téren. Az is előre mutat, hogy az EU-források komoly lehetőséget jelentenek a közösség következő pénzügyi periódusában, ezért érdemes átfogó pályázatot készíteni a Balaton-régióra.

– Úgy tudom, ezen már dolgoznak is – tette hozzá Somlyódy László. Kérdésünkre kifejtette: a tartósan magas nyári hőmérséklet természetes jelenség, a fürdőzők nagyobb száma sem jelent komoly veszélyt a vízre. A természet képes alkalmazkodni és gyorsan regenerálódik.

ij