Lorenz Zwingmann, a Knorr-Bremse AG Igazgatósági Tanácsának megbízott vezetője a vállalatcsoport magyarországi tevékenységének jelentőségét emelte ki beszédében. A projektnyitó rendezvényt megtisztelte jelenlétével és felszólalásával Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.

Három évvel ezelőtt 2009-ben a müncheni központú vállalatcsoport kecskeméti gyártóbázisa hármas jubileumot ünnepelt. 1969-ben a Szerszámgépipari Művek (SZIM) megvásárolta a Knorr-Bremse közúti haszonjárművek fékgyártásának jogait. 1989-ben – húsz évvel a licencszerződés aláírása után megalakult a Knorr-Bremse és a SZIM magyarországi vegyesvállalata. 1999-ben a multinacionális vállalatok között egyik elsőként hozott létre Kutatási és Fejlesztési Központot hazánkban a Knorr-Bremse.

Bács-Kiskun megye három legnagyobb adózója között található kecskeméti vállalat (40 milliárd forint árbevétellel 2011-ben) immár több mint négy évtizedes fennállása óta a nemzetközi megmérettetésben versenyképes, világszínvonalú gyárrá fejlődött. A német tulajdonlás kezdetén az elsődleges cél a hatékony, európai szintű vállalat kialakítása volt egy volt állami vállalatból. A német cégcsoport és a helyi vezetés folyamatos fejlesztésekkel válaszolt a piac követelményeire, illetve előrelátóan ment az igények elébe. A jelenlegi gyár korszerűsödését számos beruházás szolgálta. Az elektronika és a mechatronika irányába elmozduló új szerelősorok és próbapadok mellett, a magas raktár modern rendszerének kialakítását; a kamionok fogadását és a berakodást támogató dokkoló kiépítését; a tesztlabor átalakítását; új megmunkálóközpontok beszerzését; a tanműhelyek felújítását; a szerelde és a forgácsoló üzem összeépítését emelhetjük ki. A legnagyobb beruházások egyike, a budapesti kutatás-fejlesztési intézet, amely OMFB támogatásból valósult meg, és 1999 decemberében Orbán Viktor miniszterelnök adta át ünnepélyes keretek között.

A vállalat további fejlődését és korszerűsödését a meglévő infrastruktúra nem teszi lehetővé. A jelenlegi telephely bővítése ás átalakítása nem megoldható, az épületstruktúra nehezen optimalizálható, az anyagáramlási folyamatok nem ideálisak az egyes részlegek közötti nagy távolságok miatt és energetikai szempontból is kifogásolható.

Az elkövetkezendő két évben felépítendő új gyár hatékony alapterület-kihasználással, rövidebb anyagellátási útvonalakkal, energiatudatos épületüzemeltetéssel és a bővülés lehetőségével jellemezhető. A tesztlabor új kompetenciák bevezetését biztosítja a kutatás-fejlesztés területén. A beruházás az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési irányzatból vissza nem térítendő támogatást kap. (DAOP-2010-1.1.1./D és GOP-2009-1.3.2) Az új gyár – a bázis állományhoz képest – 110 munkahelyet teremt. Az első ütemben a fejlesztőlabor készül majd el. Az elnyert támogatás és – annak eredményeként - az infrastruktúra fejlesztése, valamint a vállalat K+F tevékenységre fordított költsége (a forgalom 8,6 százaléka 2011-ben) bizonyítja, hogy a Knorr-Bremse - a szokványos gyártásorientált szemlélettel ellentétben - a kutatás-fejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A kecskeméti telephelyen és a budapesti fejlesztőközpontban több, mint 180 fejlesztőmérnök dolgozik (31 új mérnöki pozíció a pályázatnak köszönhető) napjaink korszerű fék- és járműdinamikai rendszereinek továbbfejlesztésén. Az új tesztépület létrehozását a magyarországi fejlesztési projektek folyamatosan növekvő száma teszi szükségessé.

A fejlesztések egyre több labormérést és szimulációs tevékenységet vonnak maguk után, amely igény a jelenlegi laborkapacitást meghaladja. A fejlesztési kapacitás és kompetencia bővülése nemcsak a vállalat tevékenységére hat, hanem erősödik a vállalat K+F beszállítóival, valamint a regionális felsőoktatási intézményekkel való kapcsolat is.

Az ipar és a felsőoktatás Magyarországon úttörő kezdeményezése a 2012 szeptemberétől induló gyakorlatorientált (duális típusú) képzés a kecskeméti Főiskola GAMF Karán együttműködésben a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-vel és a Mercedes-Benz Manufacturing Kft.-vel. A járműipar növekvő igényéhez kell igazítani mind a szakmunkásképzést, mind a felsőoktatást. A Kecskeméti Főiskola GAMF Karának új képzése, amely nagy érdeklődést váltott ki a továbbtanulók körében, mert összehangolja a felsőoktatás és a munkaerőpiac igényeit, megteremtve a további fejlődés alapjait. A felsőoktatás mellett Kecskeméten – az országban elsőként – történt meg 2011 őszétől a duális szakképzési rendszer bevezetése. Ezzel kapcsolatosan az önkormányzat a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-vel is együttműködési megállapodást írt alá, így a társaság már részt vesz a duális szakképzési rendszeren belül a Kecskeméten tanuló fiatalok gyakorlati oktatásában.

A magyarországi járműgyártásban jelentős szerepet betöltő fékgyártó életében új fejezet kezdődik. A minden tekintetben korszerű, modulárisan kialakított Gyártóépület és Fejlesztőlabor „zöldmezős” beruházásként valósul meg 22 ezer négyzetméter alapterületen. A vállalat egy 8,7 hektár nagyságú, a Déli Iparterületen fekvő ingatlant vásárolt meg az önkormányzattól és magánszemélyektől. Az épület kialakításában fokozott hangsúlyt kap a fenntartható fejlődés, környezetbarát építés és üzemelés szempontrendszere. A passzív ház tervezési elvei érvényesülnek, úgy, mint a megfelelő tájolás, fokozott hőszigetelésű épületszerkezetek, árnyékolás, technológiai hőt hasznosító szellőzőrendszerek, víztakarékos vizes berendezések, energiatakarékos világítási rendszerek.

A budapesti vasúti járműrendszerek gyárhoz hasonlóan, a kecskeméti gyártó- és fejlesztőbázis is a TUS Tervezőiroda tervei alapján épül. A Knorr-Bremse csoport vasúti és közúti járművek fékrendszereinek vezető gyártója. A technológiák élenjárójaként több mint 100 éve jelentősen hozzájárul a modern fékrendszerek fejlesztéséhez, gyártásához, üzemeltetéséhez, és szervizeléséhez. További termékei a vasúti járművek esetén automatikus, elektro-pneumatikus vagy elektromos üzemeltetésű ajtórendszerek, továbbá klímaberendezések, vezérlőelemek, toalettek és ablaktörlők, valamint peronajtók. A közúti járműrendszerek divízió termékspektruma a teljes fékrendszerek (beleértve a járművezetőt támogató rendszereket is) mellett torziós rezgéscsillapítóikat és teljes körű meghajtási megoldásokat is magában foglal, mint például a Pneumotic Booster Systemet (PBS) A hatékonyság javítása és az üzemanyag megtakarítás érdekében pedig hajtóművek szabályozásával is foglalkozik.

OrientPress Hírügynökség